Szabad Európa

Egy átlagos európai állampolgárnak évi négy napot kell dolgoznia ahhoz, hogy az európai költségvetéshez való hozzájárulását fedezni tudja. 2010-ben minden európai állampolgár átlagosan napi 67 Euro-centtel (3 RON) járult hozzá az Unió költségvetéséhez.
Nézzük, mit kap egy Európai Unióban élő fiatal a napi kávé áráért:

→ Utazás és kommunikáció: a kötségek csökkenése

A belső piac megalakulása óta a mobiltelefon-költségek 70%-kal csökkentek, míg a repülőjegyek ára 40%-kal esett.
Mivel eddig nem volt árplafon a külföldi mobil adatroamingot illetően, a fogyasztók védelmét megcélozva egy európai rendelet a letöltött megabyte maximális árát 2012. július 1-től 70 Euro-centben , 2013-ban 45 Euro- centben, illetve 2014. július 1-től 20 centben határozza meg. Az egy perces hívás költsége 35 Euro-centről 29 centre csökkent 2012. július 1-től és 19-cent lesz 2014. júliusától.

Új árak előtte 2012 júliusától 2013 júliusától 2014 júliusától
Adatforgalom (1 MB) - 70 cent 45 cent 20 cent
Kimenő hívás ára (percenként) 35 cent 29 cent 24 cent 19 cent
Érkező hívások ára (percenként) 11 cent 8 cent 7 cent 5 cent
Sms 11 cent 9 cent 8 cent 6 cent

→ Munkahelyteremtés:

Versenyképes szabadalmi rendszer:A bürokrácia visszaszorítása és a találmányok szabadalmaztatási költségeinek átlagosan 36 000 euróról kb. 4700 euróra való csökkentése folytán az európai vállalkozások számára nagyon kedvező lesz az egységes hatályú európai szabadalom.
Könnyebb hitelfeltételek a kkv-k növekedésének finanszírozásához: 2014. áprilisban elfogadott, bankokra vonatkozó új szabályok (a tőkekövetelményi jogszabálycsomag) megkönnyítette a kkv-k és a start-upokhitelhez jutását. COSME program(a kis- és középvállalkozások versenyképessége): egy kizárólag a meglévő kkv-k növekedésének és bővítésének támogatására szánt új programot fogadtak el 2013. szeptemberében. A COSME programból származó támogatás 60 százaléka (több mint kétmilliárd euró) a beruházások és a bővítés finanszírozásának problémáját hivatott enyhíteni.
A késedelmes kifizetésekkel szembeni védelem:2013. március 16-án lépett életbe az unió késedelmes fizetésekről szóló irányelve (2011/7/EU), amelyet egy friss vizsgálat szerint a kkv-k az egyik legsikeresebb jogszabályi lépésnek tartanak. Az új intézkedések fakultatív jellegűek a vállalkozások számára, mivel utóbbiakat feljogosítja, de nem kötelezi arra, hogy intézkedéseket tegyenek, azonban kötelezőek a hatóságok számára.
• A hatóságoknak 30 napon belül, illetve rendkívüli körülmények között 60 napon belül fizetniük kell az általuk megvásárolt árukért és szolgáltatásokért.
• A vállalkozások automatikusan jogosultak arra, hogy késedelmes fizetés esetén kamatot számítsanak fel, továbbá minimum 40 EUR átalányösszegű kártérítést igényeljenek a kifizetett behajtási költségekért. Szintén kártérítést kérhetnek az összes többi ésszerű behajtási költségért.
A mikrovállalkozások mentessége a számviteli szabályok alól:A kisvállalkozások adminisztratív terheinek és költségeinek csökkentése érdekében a 10-nél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató, helyben működő kisvállalkozások a továbbiakban nem kötelesek részletes éves beszámolót készíteni és ezt ellenőriztetni. Az Európai Parlament nyomására Bizottságnak kötelező kkv-tesztetkell végeznie, mielőtt új jogszabályt javasolna, és fel kell mérnie, hogy az új szabályok támogatják-e (és nem hátráltatják) a kisvállalkozások növekedését és innovációját.
Fiatal gazdák támogatása:A közös agrárpolitikának köszönhetően minden tagállamban a fiatal gazdák 25 %-os támogatási kiegészítésben részesülnek az első 5 évben. 2014 és 2020 között, több mint 100 milliárd €- t fognak befektetni azzal a céllal, hogy elősegítsék a gazdálkodásokat, hogy megfeleljenek a talaj- és vízminőség, biológiai sokféleség és az éghajlatváltozás kihívásainak.

Munkavállalás

A Szakmai Képesítésekre vonatkozó Irányelv (2005/36/EK) módosítására, amely több - elsősorban egészségügyi - szakma képviselője számára megkönnyíti az EU más tagállamában való munkavállalást.
Az Európai Szakmai Kártyalehetővé teszi a szolgáltatások nyújtását, illetve a letelepedést az EU valamely másik tagországában. Az Európai Szakmai Kártya bevezetése, az egységes képzési keretek meghatározása, és a szakmai tapasztalatként elfogadott gyakornoki idő nagyban megkönnyíti a munkaerő európai mozgását, és biztonságosabbá teszi a külföldi munkavállalást.
Jelenleg mintegy 800 szabályozott szakma van az EU-ban, melyek végzéséhez speciális képesítés vagy diploma szükséges. A jelenleg érvényben lévő Szakmai Képesítésekre vonatkozó Irányelv értelmében ezek közül hét szakmát ismernek el automatikusan az Európai Unióban: orvos, fogorvos, gyógyszerész, ápoló, szülésznő, állatorvos, építész. A Parlament által elfogadott módosítások lehetővé teszik az Unió egy másik tagországában dolgozni kívánó szakemberek számára, hogy a szakképesítésüknek a korábbinál gyorsabb elismerése érdekében saját országukban, anyanyelvükön kérvényezzék az Európai Szakmai Kártyát, azaz egy virtuális igazolást a szakképesítéseikről.

→ Tanulás/ képzés:

Az Európai Unió új Erasmus+ programjának köszönhetően a jövőben több fiatal tervezhet külföldi továbbtanulást/ áthallgatást, mint valaha. A program közel 15 milliárd eurós (47%-os növekedés az előző programozási időszakhoz képest) költségvetést irányoz elő a készségek és a foglalkoztathatóság javítására. Több mint 4 millió pályázó juthat támogatáshoz külföldi tanulmányaihoz, képzéséhez, munkavállalásához vagy önkéntes munkájához. Ezen belül 2 millió ösztöndíj jut felsőoktatási tanulmányokra, 650 000 szakképzési programokra és szakmai gyakorlatokra, és több mint 500 000 külföldi csereprogramokra és önkéntes munkára. Mintegy 200 000 olyan diák veheti igénybe az Európai Beruházási Alap új hitelgarancia-rendszerét, aki teljes mesterciklust szeretne külföldön elvégezni, amihez csak korlátozott nemzeti ösztöndíj- vagy hitellehetőség áll rendelkezésre.
A költségvetés kétharmadát az egyének külföldi – Unión belüli és kívüli – tanulási lehetőségeinek támogatására fordítják; a fennmaradó rész az oktatási intézmények, ifjúsági szervezetek, vállalkozások, helyi és regionális hatóságok és NGO-k közötti partnerségek támogatására, valamint az oktatás és szakképzés korszerűsítését, az innováció, a vállalkozói szellem és a foglalkoztathatóság előmozdítását célzó reformok támogatására szolgál.