2020. március 30-án a 260/30.03.2020 számú Hivatalos Közlönyben kihirdették a 32/2020 számú sürgősségi kormányrendeletet, amely többek között a 30/2020 számú sürgősségi kormányrendeletet is módosítja. Ezen módosítások között a kényszerszabadságra küldéshez szükséges állami támogatásra vonatkozó kiegészítő, pontosító rendelkezések is megtalálhatóak.

Ez alapján, a figyelmükbe ajánlanánk a következőket:

• –  Módosult a 30/2020 SK XI cikkének 2. bekezdése, amely nem tesz különbséget a közhatóságok utasítása által bezárt, illetve a COVID-19 következtében a tevékenység lecsökkentésének esete között, minden olyan munkaadó részesül a támogatásban, amely a szükségállapot ideje alatt, a saját felelősségre tett nyilatkozat alapján ideiglenesen teljesen vagy részben megszünteti tevékenységét
• –  A fent említett módosítás következtében eltűnik a szabályozás, miszerint csak az alkalmazottak 75%-a esetében részesülhetnek támogatásban
• –  A SK XI. cikkének 3. bekezdését hatályon kívül helyezik, ami azt jelenti, hogy a legalább 25% bevételcsökkenés feltétele, amelyhez a támogatás megszerzése volt kötve, eltűnik
• –  A SK XI. cikkébe új bekezdéseket vezetnek be, amelyek tisztáznak különböző felmerülő jogi problémákat:– Ha egy alkalmazottnak több munkaszerződése van, amelyek közül egyik teljes munkaidős aktív, nem részesül a támogatásban– Ha egy alkalmazottnak több munkaszerződése van, és ezek mindegyike felfüggesztésre került, az alkalmazott a legkedvezőbb munkabérrel rendelkező szerződés után kaphat támogatást– Abban az esetben, ha a munkaadó költségvetése megengedi, a támogatásban részesülő alkalmazottaknak a támogatás összegét kiegészíthetik a különbség fedezésére maximum a munkabér 75%-ig-Az az időszak, amiben a munkaszerződés felfüggesztésre kerül, illetve ameddig a munkaadó nem kell fizesse a járulékokat, jogosultságot keletkeztető időtartamnak minősül (stagiu de cotizare)

• –  A SK XII. cikke is módosul, a munkaadók online leteszik a hivatalos képviselő által aláírt és dátumozott kérést, a saját felelősségre tett nyilatkozatot, illetve azon munkavállaló személyek listáját, amelyek részesülnének a támogatásban, ennek a modelljét a Munkaügyi Minisztérium rendelet formájában fogja elfogadni és kihirdetni a Hivatalos Közlönyben
• –  A SK XIII. cikke abban változik, hogy a támogatások kifizetésének határideje az iratok leadásától számítva 30 napról 15 napra csökken
  
• –  A XIII. cikkbe bekerül egy új bekezdés, ami szerint miután a munkaadó az összeget megkapja, köteles 3 munkanapon belül az alkalmazott rendelkezésére bocsátani a támogatást
• –  A SK XV. cikke változik, amely értelmében más szakemberek, a Polgári törvénykönyv 3. cikkének (2) bekezdése értelmében, illetve azon személyek, amelyek munka megállapodást kötöttek az 1/2005 számú törvény szerint, a leadott saját felelősségre tett nyilatkozat alapján nem a bruttó minimálbér támogatást kapják az államtól, hanem a bruttó átlagbér 75%-át
• –  A sporttevékenységre vonatkozó szerződés a sportegyesületek általi felfüggesztése esetében, a 69/2000 számú törvény 671 cikkének első bekezdése a)-c) pontjában szereplő személyek a sporttevékenységüknek megfelelő munkabér 75%-ban részesülnek, amely nem több, mint a bruttó átlagbér 75%-a, amelyet az állam fizet- közös megegyezéssel ezt a csökkenést kiegészíthetik a sportegyesületek
• –  Azon személyek, amelyek kizárólag szerzői- és szomszédos jogokból származó jövedelemmel rendelkeznek, a bruttó átlagbér 75% állami támogatásban részesülnek
• –  A XV. cikkben szabályozott személyek részére az állami támogatást a Munkaügyi Minisztérium az Országos Szociális Kifizetési és Felügyelőségi Ügynökség területi szervein keresztül adja
• –  Fontos, hogy ezen személyek a folyó hónap 10-ig küldjék el a szükséges
  dokumentumokat és adatokat az előző hónapi támogatás kifizetéséhez
• –  Bekerül a SK-be egy új cikk, a XV1, mely értelmében azon személyeknek, amelyek munkaszerződéssel rendelkeznek, a munkaadó a XII. cikk első bekezdése alapján igényli a támogatást. A törvény által szabályozott másféle módon alkalmazott
  személyek esetében pedig a XV. cikk alapján igényelhető a támogatás
• –  A SK szereplő formanyomtatványok hatályon kívül lettek helyezve, nem érvényesek

Q & A
Kérdések és válaszok

Összegyűjtöttünk a gyakorlatból pár példát, amellyel akár Önök is találkozhatnak és segítségükre lehet, és amelyre megpróbáltunk helyes értelmezést és alkalmazást találni:

Q1. Azon alkalmazottak számára, amelyek a nyugdíj mellett munkabérben is részesülnek, a munkaadó részesül kényszerszabadságra küldéshez szükséges állami támogatásban?

A. Ezen személyek nem kellene támogatásban részesüljenek, mivel a munkanélküliségi támogatásból nem kellene szociális ellátást fizetni azon személyek számára, akik a biztosítási rendszerünkhöz nem járulnak hozzá – ezáltal nem tartván tiszteletben a hozzájárulás elvét. Mivel a nyugdíjazási feltételeknek megfelelő személy nem kaphat munkanélküliségi segélyt és munkanélküli minősége sincs, a helyes megoldás az lenne, hogy ezen személyek ne részesüljenek kényszerszabadságra küldéshez szükséges állami támogatásban. Mindez ellenére, ezen személyek beleszámolódhatnak a 2020 március 21-én aktív alkalmazottak 75%- ba, ami a munkaadót a sürgősségi kormányrendelet XI cikkének (2) bekezdés b) pontjába sorolásához segíti hozzá.

Q2. Azon munkaadók, melyek felfüggesztik a munkaviszonyt azon alkalmazottaik számára, amelyek a 76/2002 számú törvény, 335/2013 számú törvény, illetve 279/2005 számú törvény rendelkezései alá esnek, részesülhetnek kényszerszabadságra küldéshez szükséges állami támogatásban? Mi történik ebben az esetben a Megyei Foglalkoztatási Ügynökséggel aláírt megállapodással?

A. A régi munkanélküliek munkaviszonya, melyek a megállapodások tárgyát képezik, felfüggeszthetőek a Munka törvénykönyve rendelkezései alapján. Mivel külső, elkerülhetetlen, előre nem látható indokokról van szó, a munkaadó részesül a kényszerszabadságra küldéshez szükséges támogatásban. A felfüggesztett időben a munkaadó egyértelműen nem részesülhet szubvencióban. A munkaviszony felfüggesztésének lejárta után a munkaadó újra kezdheti letenni a havi elszámolásokat a szubvenció vagy pénzügyi ösztönzők megszerzéséhez.

Megjegyzés: Nincs meghatározva, hogy a munkaviszony járvány miatti felfüggesztése megengedi a megállapodás meghosszabbítását azzal az időszakkal, amely megegyezik a kihirdetett szükségállapot időszakával és ezzel együtt a munkaviszony felfüggesztésének időszakával.

Értelem szerűen a megállapodás időtartama meg kellene hosszabbodjon a szükségállapot kihirdetésének időtartamával. Viszont abban az esetben, ha a munkaviszony felfüggesztése meghaladja a szükségállapotot, az lenne a helyes, ha a szükségállapot befejezése után nem hosszabbodna a megállapodás érvényessége.
Egy másik megközelítés, amely ugyancsak helyesnek ítélhető, az lenne, hogy ne hosszabbodjon meg az időtartam, ameddig a felfüggesztés időszakában a munkavállaló munkabére a munkanélküliség elleni biztosítási alapból kerül fedezésre, a támogatás intenzitása a munkavállaló 100% bruttó jövedelmére vonatkoztatva- a kényszerszabadságra küldéshez szükséges állami támogatás 75% -a bruttó fizetésnek, illetve a munkaadó nem járul hozzá- addig a megállapodás érvényessége esetén egy bruttó minimálbér esetén a bruttó fizetés és adók intenzitása 98,68%, illetve ahogy a munkavállaló bruttó fizetésének nő, az intenzitás arányosan csökken.

Q3. Támogatásra jogosult egy nem-EU országból származó személy?

A: Igen, ameddig lakhelye Romániában van és a munkanélküliség elleni biztosítási alaphoz hozzájárul.