A szenátus döntő többséggel fogadta el

a kiszolgáltatott energiafogyasztókról szóló törvénytervezetet.

Az energiaszegénység egy fontos társadalmi kihívás, hiszen közvetlen hatása van az egészségre és szinte 54 millió embert érint az Európai Unióban. A Zöld megállapodásban az EU direktívába foglalta a lakások energiahatékonyságának javítását, valamint az energiaszegénység csökkentését. Abban az esetben beszélünk vulnerábilis fogyasztóról, amikor egy egyén a havi jövedelme 10-15 százalékát alapvető energiaszolgáltatásokra (fűtés, hűtés, világítás, mobilitás és áramellátás) költi.

Vulnerábilis energiafogyasztóról beszélünk abban az esetben, amikor egy háztartás nem képes megengedni magának az alapvető energiaszolgáltatásokat. Romániának szüksége volt erre a törvényre, mert pontosan meghatározza azokat az egyéneket, háztartásokat, akiknek és amelyeknek szükségük van támogatásra.

Romániában eddig nem volt hivatalos definíciója és mérőszáma az energiaszegénységnek. A Nemzeti Statisztikai Hivatal (INS) tanulmánya értelmében Romániának több mint 20 százaléka energiaszegénységben él. A koalíció által kezdeményezett törvénytervezet egyértelműen meghatározza a kiszolgáltott fogyasztók kategóriáját, és számos pénzügyi és nem pénzügyi intézkedéssel segíti az érintetteket. Ennek értelmében azok a családok tartoznak a vulnerábilis energiafogyasztó kategóriába, akiknek egyénenként 810 lej netto jövedelmük van, egyedül élők esetében 1450 lej. Amíg szabályozott árak voltak a piacon, szinte mindenki előnyös áron kapta meg a villamosenergiát és földgázat.

A jelenlegi jogszabály meghatározza az elektromos energia-, földgáz- és tűzifa-fogyasztás referenciaértékeit és olyan intézkedésket vezet be, amelyek megkönnyítik a kiszolgáltatott fogyasztó hozzáférését az energiaellátáshoz egy jobb életminőség érdekében. A Munkaügyi Minisztérium felmérése szerint több mint 400 000 személyre nőhet a kedvezményezettek száma a törvény hatályba lépését követően.

A törvénytervezetről a szenátus első házként szavazott a tegnap, ezt követően a képviselőház döntő házként szavaz, a tervezet az államelnöki kihirdetést követően 2022. szeptember 1-jén léphet hatályba.